Mi az a forgácsolás?

A forgácsolás egy olyan fémmegmunkálási módszer, amikor a kiinduló termék felesleges részeit forgács formájában távolítják el. A forgácsolás történhet mértanilag határozott és határozatlan élű szerszámmal. A határozott élű szerszámok közé tartozik például az esztergakés vagy a fűrészlap, a határozatlan élű szerszámok közé például a köszörűkorong.

A forgácsoláshoz tartozik többek között:

  • esztergálás
  • gyalulás és vésés
  • marás
  • fúrás
  • köszörülés
  • üregelés

A forgácsolási lehetőségeket csoportosíthatjuk a mozgásviszonyok alapján is a következők szerint:

  • a forgácsoló mozgás előtoló mozgás nélkül egyszeri forgácsleválasztást tesz lehetővé a munkadarab egy fordulata vagy lökete alatt;
  • az előtoló mozgás a forgácsoló mozgással együtt folyamatos vagy többszöri forgácsleválasztást biztosít több fordulat vagy több löket alatt;
  • a hozzáállító mozgás az a mozgás, amellyel a forgácsolás megkezdése előtt a szerszámot a munkadarabhoz állítják;
  • a fogásvételi mozgás az a mozgás, amellyel a leválasztandó anyagréteg vastagságát beállítjuk, eredménye a fogásmélység;
  • az utánállító mozgás korrekciós, hibakiigazító mozgás a darab és a szerszám között.

A forgácsképződés a következő részfolyamatok sorozata:

  • rugalmas alakváltozás,
  • képlékeny alakváltozás,
  • elcsúszás az iránysíkban, azaz a forgácselem létrejötte,
  • a forgácselem elmozdulása a szerszám homlokfelületén.

Forgácsoló szerszámok készítéséhez az alábbi anyagokat használják:

  • szerszámacélok,
  • ötvözetlen szerszámacélok,
  • ötvözött szerszámacélok,
  • gyorsacélok,
  • keményfémek,
  • kerámia szerszámanyagok,
  • egyéb anyagok (pl. elbor-R, kompozit, gyémánt).