A magyar hajózás fiumei története

A magyar hajózás fiumei történeteRijeka városa ma népszerű nyaralási hely a magyar emberek számára, de a történelem során ennél fontosabb szerepet is betöltött a város, Fiume néven hazánk legnagyobb tengeri kikötője volt. Nem csak Magyarország és Horvátország, hanem Olaszország része is volt Fiume az elmúlt században, ennek állít emléket a három ország közös projektje, a http://www.folyamlovaros.hu is.

A kiegyezés után a Monarchia fő kikötője Trieszt volt, de ekkor jöttek rá, hogy Fiume kikötőjét is fejleszteni kell, de már korábban is végeztek fejlesztéseket. Ilyen volt a várost Károlyvárossal összekötő út, A kikötő rendszeres fejlesztésére 1847-től került sor, de az amúgy is lassan haladó építkezéseket az 1848-as magyar szabadságharc teljesen leállította.

A város 1848-tól 20 éven át Horvátországhoz tartozott, 1868-ban azonban ún. „külön testként” Fiume újra hazánké volt. Innen kezdődött Fiume virágkora, ea korszak ugyanis egybeesik azzal a világszerte megnyilvánult átalakulási folyamattal, amely a gőzhajók nagyarányú fejlődésével és a vitorlás hajók rohamos háttérbe szorulásával járt.

A fiumei kikötő építése 1872-ben kezdődött el, és a város iparának nagy részét a hajóépítés, hajógyártás tette ki. A kikötő további fejlődését az 1891. évi XVIII. törvénycikk befolyásolta. A fiumei kikötő 1867 után már nem csupán csak az adriai forgalmat elégítette ki, hanem más főleg európai kikötőkből érkező, különösen nyugat-európai hajózási vállalatok hajóit is kiszolgálta.